“A nők szoknyát és dzsagorit viselnek.”

A nők szoknyát és dzsagorit viselnek. A szoknya egy alsó női ruhadarab, amelyet leginkább a bő és természetes redők jellemeznek. A dzsagori olyan felsőruházat, amelyet a koreaiak régóta viselnek, s amelynek gorm (ruhaszalag) nyitja és rögzíti az elejét. Ez a legalapvetőbb ruházat, amelyet bármilyen korú és nemű ember bármikor viselhet.
Sapka, melyet a nők a hideg ellen viseltek.
Női cipő, amit virágos cipőnek (kosshin) neveztek
Kiegészítő, melyet a nők a dzsagori belső vagy külső szalagján (gorm) vagy pedig a szoknya derekán hordtak.
Tarsoly, melyet zsebként hordtak, mert a hánbognak nincs külön zsebe.
A nők az utcán viselték. Mivel illetlen volt, ha egy nő arcát a családján kívül más férfi látja, a házon kívül magukkal hordták a szgét(fejfedőt), mellyel arcukat takarták el.
A dzsobáüi sapka, melyet a nők a hideg ellen hordtak. Formája úgy van kialakítva, hogy az egész arcot körbefogja. A lánygyermekek az első születésnap("dol" ünnepség) alkalmával gyakran hordták a dzsobáüit is a dáhongcsimá(bíborvörös szoknya) mellé.
Fontos volt, hogy a hánbog viselésekor ahhoz illő cipőt viseljenek. A nők cipője az unhje volt, melyet kosshin(virágos cipő)-nek is neveztek, a férfiak pedig a theszáhjét hordták.
A női hánbog általában dzsagoriból és szoknyából állt, illetve gyakori volt az is, hogy a dzsagorira bedzsát vettek rá, vagy különböző díszítőelemekkel, például norigével díszítették.
A norige egy női kiegészítő, melyet a dzsagori megkötőszalagjára, vagy a szoknya derékrészére rögzítettek. Sokféle anyagból, mint pédául aranyból, ezüstből, jádekőből, és borostyánkőből, változatos formában készül. Két típusát különböztetjük meg, a 'dándzság norige"-t, amelynek esetében az ékszerről egy szál bojt lóg, és a "számdzság norige"-t, aminél pedig három szál lóg. A tűtartó norige, ahogy neve is mutatja nem csak dísz, hanem használati tárgy is, hiszen a tűk tárolására szolgált.
Mivel a hánboknak nincs zsebe, külön tarsolyra volt szükség, amibe a különböző tárgyakat rakták. A tarsoly különleges hímzésével a szerencsétlenség elűzését, és a szerencse bevonzását kívánták. A kerek tarsolyt 'durudzsumani'-nak, a szögleteset 'gvidzsumani'-nak nevezik.